Egy ünnepnap, úgy 1202 körül, a Tennódzsi-kolostroban, amikor kihozták a templomból a Buddha ereklyéit a zarándokoknak, úgy döntöttek az istenek, hogy nem nyílhat ki az ereklyetartó ajtaja. Nyilvánvaló, hogy tisztátalan ember volt a sokaságban. A papok hátrább küldték az embereket, de az ereklyetartó ajtaja meg se mozdult.
- Van itt valaki, aki jól tud énekelni vagy táncolni? – kiáltotta egy öreg pap. – Ha igen, akkor most itt az ideje, hogy bemutassa, mit tud.
Morimicsi kapitány kiállt, és elénekelt egy kagura dalt, azt a változatot, amelyet oly gyakran ajánlott az isteneknek. Az ereklyetartó ajtaja abban a pillanatban kinyílt. Ez éppen úgy történt, mint amikor régen a Napistennő kinyitotta a mennyei sziklabarlang ajtaját, és a fény ismét szétáradt a világban.
*
Forrás:
Japán regék és mondák. Budapest, Móra, 2006. 140.
2010. március 10., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése